Vadaspark
A Vadaspark bemutatása
A Pákozdi Pagony területén található vadaspark 2017. szeptember 22-én került átadásra.
A 7,25 ha területen a bemutató jellegű vadaskert az öt, hazai erdőkben is megtalálható nagyvadfajt hivatott megismertetni. Természetes környezetükben figyelhetők meg az erdei nagyvad fajok, a gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon és az őz. Büszkék vagyunk rá, hogy hazánk vadasparkjai közül nálunk lelhető fel a legnagyobb szikaszarvas állomány.
Ezen felül két 12 méter átmérőjű, 4 méter magas, osztott terű madárröpde is felállításra került. A röpdékben fácánok (vadász, arany, ezüst, gyémánt), szajkók, pávák, szarkák, kacagógerlék, foglyok és gyöngytyúkok várják látogatóikat.
Az őshonos állatok mellett a Pagonyban helyet kapott a világ második legnagyobb madara is, az Ausztráliából származó emu. Az emuk mellett egy másik nagymadár a vadpulyka is megtekinthető.
A vízivilág megfigyelőpontról tőkés récék, nyári ludak, mandrarin récék tanulmányozására nyílik lehetőség.
A vadasparki kertek által közrefogott pihenőhelyek mentén interaktív ismeretterjesztő eszközök segítik az érdeklődők eligazodását a hazai nagyvad fajok világában.
A Pákozdi Pagony állatvilága és védett fajai
A terület gerinctelen élővilága (bogarak, pókok, lepkék, hártyásszárnyúak, egyenesszárnyúak és szitakötőfajok) tekintetében is nagyon gazdag, a sokféle élőhelynek köszönhetően. A védett fajok száma is számottevő. Alapvetően a melegkedvelő fajok dominálnak.
- Éti csiga Helix pomatia természetvédelmi érték: 2 000 Ft
- Nagy szarvasbogár Lucanus cervus természetvédelmi érték:10 000 Ft
- Kis szarvasbogár Dorcus paralellipipedus természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Nagy hőscincér Cerambyx cerdo természetvédelmi érték:50 000 Ft
- Kis hőscincér Cerambyx scopolii természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Hosszúcsápú vércincér Purpuricenus kaehleri természetvédelmi érték:10 000 Ft
- Dunántúli kékfutrinka Carabus germarii természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Bőrfutrinka Carabus coriaceus természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Mezei futrinka Carabus granulatus természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Ragyás futrinka Carabus cancellatus természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Kis bábrabló Calosoma inquisitor természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Pompás virágbogár Protaetia aeruginosa természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Óriás tőrösdarázs Megascolia maculata természetvédelmi érték:50 000 Ft
- Délvidéki poszméh Bombus argillaceus természetvédelmi érték:50 000 Ft
- Óriás énekeskabóca Tibicina haematodes természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Mannakabóca Cicada orni természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Imádkozó sáska Mantis religiosa természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Citromlepke Gonepteryx rhamni természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- C-betűs lepke Nymphalys c-album természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Atalantalepke Vanessa atalanta természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Fecskefarkú lepke Papilio machaon természetvédelmi érték:10 000 Ft
- Kardoslepke Iphiclides podalirius természetvédelmi érték:10 000 Ft
- Kis színjátszólepke Apatura ilia természetvédelmi érték:10 000 Ft
- Nagy gyöngyházlepke Argynnis paphia természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Nappali pávaszem Inachis io természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Kis pávaszem Saturnia pavonia természetvédelmi érték:10 000 Ft
- Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax természetvédelmi érték:50 000 Ft
- Nagy övesbagoly Catocala dilecta természetvédelmi érték:10 000 Ft
- Tölgyfaszender Marumba quercus természetvédelmi érték:10 000 Ft
- Szongáriai cselőpók Lycosa singoriensis természetvédelmi érték: 5 000 Ft
- Bikapók (Eresus cinnaberinus) természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Meg kell említenünk még mindenképp az erdei vöröshangyát (Formica rufa), mely faj az erdő ökoszisztémájának egy nagyon fontos eleme. A területen többfelé láthatjuk építményeiket. Bolyonkénti természetvédelmi értékük 50000 Ft!
Halak
A területen kizárólag a Pagony mesterséges tavában élnek halfajok, szám szerint négy faj. Mindegyik őshonos és mindegyik a pontyfélék családjába tartozik. Nevezetesen: a veresszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), mely a legnagyobb tömeget adja a négy faj közül, több száz egyeddel, viszont a legtermetesebb egyedek sem érik el itt a 25 dkg-os testtömeget. A másik gyakori faj a szélhajtó küsz (Alburnus alburnus), a harmadik a bodorka (Rutilus rutilus), a negyedik pedig egy védett faj, a kurta baing (Leucaspius delineatus), mely 10000 Ft természetvédelmi értéket képvisel. A tóban tilos a horgászat.
Kétéltűek
A terület kétéltű-faunája is eléggé változatos. A farkatlan kétéltűeket, azaz a békafajokat számos faj képviseli. Az erdei élőhelyeken a leggyakoribb, az erdei béka (Rana dalmatina), valamint az egyetlen falakó békafajunk is megtalálható, a zöld levelibéka (Hyla arborea), mely jellegzetes hangjával hívja fel magára a figyelmet. A varangyfajok közül kettő is gazdagítja a terület faunáját. Egyikük a zöld varangy (Bufo viridis), a másik pedig a barna varangy (Bufo bufo), mely gyakran kerül szem elé nyári esőzések után. Elvétve találkozhatunk még a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) egyedeivel is. A Pagony tavában megtalálhatók vízibékafajaink, azaz a tavi béka (Pelophylax ridibundus), a kis tavi béka (Pelophylax lessonae), illetve ezek természetes hibridje, a kecskebéka (Pelophylax esculenta) is. A terület egyetlen farkos kétéltűfaja a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris). A felsorolt fajok védettek, természetvédelmi értékük egyedenként 10000 Ft.
Hüllők
A Pagony területén jelenleg hét hüllőfaj lelhető fel. A nyíltabb erdei élőhelyeken előfordul a rézsikló (Coronella austriaca) /Tv.é.: 50000 Ft/, mely fajt gyakran keverik össze a laikusok a keresztes viperával. A területen jóval ritkább erdei sikló (Elaphe longissima) /Tv.é.: 50000 Ft/ inkább a zártabb erdőállományokat kedveli. A főleg vizes élőhelyekhez kötődő vízisikló (Natrix natrix) /Tv.é.: 25000 Ft/ a terület leggyakrabban megfigyelhető siklófaja. A kockás sikló (Natrix tessellata) /Tv.é.: 25000 Ft/ ha lehet még inkább kötődik a vízterületekhez mint nagyobb rokona a vízisikló. A területen ritkán megfigyelhető. A zöld gyík (Lacerta viridis) /Tv.é.:25000 Ft/ az Pagony gyakoribb gyíkfaja, sokfelé látható március végétől október elejéig. A másik gyíkfaj, a fürge gyík (Lacerta agilis) /Tv.é: 10000 Ft/, már ritkább a területen. A mocsári teknős (Emys orbicularis) /Tv.é.: 50000 Ft/ az Arborétum tavában fordul elő, három-négy példány állandó jelleggel a tó lakója.
Madarak
A változatos élőhelyeknek köszönhetően a terület madárvilága gazdagnak mondható. Alapvetően az énekesmadárfajok dominálnak (a fajok több mint 55%-a), de számos harkály-, illetve ragadozómadárfaj is előfordul a területen. A legmeghatározóbbak az erdei, illetve erdőszéli élőhelyek, valamint a bokrosok.
A leggyakoribb fajok a következők:
- széncinege (Parus major)
- kék cinege (Parus caeruleus)
- feketerigó (Turdus merula)
- mezei veréb (Passer montanus)
- fülemüle (Luscinia megarhynchos)
- barátposzáta (Sylvia atricapilla)
- dolmányos varjú (Corvus corone cornix)
- szarka (Pica pica)
- szajkó (Garrulus glandarius)
- nagy fakopáncs (Dendrocopus major)
- erdei pinty (Fringilla coelebs)
- zöldike (Chloris chloris)
- egerészölyv (Buteo buteo)
A Pagony tava nagy vonzerőt jelent a vizes élőhelyekhez kötődő fajok számára, mint például a tőkés réce (Anas platyrhynchos), mely költ is a tó mentén, a szürke gém (Ardea cinerea), vagy a nagy kócsag (Egretta alba) számára, melyek táplálkozni járnak ide.
Téli időszakban a galagonya, gyepűrózsa, kökény, tűztövis, ezüstfa termései kiváló táplálékot nyújtanak az itt telelő fajok, köztük a fenyőrigó (Turdus pilaris) számára.
Emlősök
A Pagony területén 7 emlősrend 24 faja fordul elő.
Rendek szerint: sünalakúak, cickányalakúak, denevérek, rágcsálók, nyúlalakúak, ragadozók és párosujjú patások.
Sünalakúak
A rend egyetlen hazai képviselője a keleti sün (Erinaceus concolor), mely előfordul a területen. Védett faj, természetvédelmi értéke 25000 Ft.
Cickányalakúak
A rovarevők ezen rendjének minden hazai faja védett. A Pagonyban előfordul a mezei cickány (Crocidura leucodon), erdei cickány (Sorex araneus), törpecickány (Sorex minutus). Mindhárom faj természetvédelmi értéke 25000 Ft.
A vakondfélék egyetlen hazai képviselőjének a közönséges vakondnak (Talpa europaea) túrásait a főként a nyíltabb gyepterületeken mindenfelé láthatjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke 25000 Ft.
Denevérek
A denevérek három faját ismerjük a területről. Nevezetesen a rőt korai denevért (Nyctalus noctula), a közönséges késeidenevért (Eptesicus serotinus) és a közönséges törpedenevért (Pipistrellus pipistrellus). Természetvédelmi értékük egyedenként 25000 Ft.
Nyúlalakúak
A rend egyetlen őshonos fajjal képviselteti magát a Pagony területén, mely nem más, mint a mezei nyúl (Lepus europaeus). Vadászható, nem védett faj, viszont a területen belül nincs vadászati hasznosítása. Az itt élő populáció nagysága 10 egyed körül mozog.
Rágcsálók
A rágcsálók rendje adja a legtöbb előforduló fajt, a Pagony tekintetében. Az itt fellelhető fajok a következők: vörös mókus (Sciurus vulgaris), mezei pocok (Microtus arvalis), vöröshátú erdei pocok (Myodes glareolus), házi egér (Mus musculus), sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis), közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus), pirókegér (Apodemus agrarius). Közülük kizárólag csak a vörös mókus védett. Természetvédelmi értéke : 25000 Ft.
Ragadozók
A ragadozók 5 fajjal képviseltetik magukat a területen. A legérdekesebb faj mindközül az aranysakál (Canis aureus), mely körül-belül 10 éve települt vissza a Velencei-tó környékére és azóta stabil állománya alakult ki a területen. Jelenléte a Pagony területén időszakosnak mondható. Kisebb termetű rokona, mely egyben legkönnyebben megfigyelhető ragadozónk a vörös róka (Vulpes vulpes) , viszont állandó lakója a területnek. Ökológiailag fontos faj.
A menyétfélék családjának legnagyobb testű képviselője, az éjszakai életmódot folytató borz (Meles meles) is állandó lakója a Pagonynak. Méretben a következő, itt élő menyétfélénk a nyest (Martes foina), mely a területen található Természetrajzi Múzeum padlásterébe fészkelte be magát. Utoljára maradt a család névadó faja, a területen viszonylag gyakori, rágcsálóvadász menyét (Mustela nivalis). Ő védelmet élvez. Természetvédelmi értéke 25000 Ft, míg a többi tárgyalt faj vadászható.
Patások
Hazánk legnagyobb testű, őshonos párosujjú patása a gímszarvas (Cervus elaphus), mely az Pagony területén is előfordul, jellemzően novembertől márciusig. Ebben az időszakban főként a virágos kőris kérge biztosítja számára a táplálékot. A fák egyébként idővel kiheverik a rágáskárt. Általában 8-10 egyed tartózkodik a területen a fent jelzett időszakban.
Másik őshonos kistestű szarvasfélénk, az európai őz (Capreolus capreolus), mely szintén megtalálható a területen és állandó jelleggel, hozzávetőlegesen 5-6 egyeddel gazdagítja a Pagony emlősfaunáját. Általában a nyíltabb élőhelyeken találjuk.
A vaddisznó (Sus scrofa), ugyancsak előforduló, de ritkán látható emlősfaja a területnek, lévén hogy főként szürkülettől hajnalig mozog. Túrásaik sokfelé láthatóak Pagony-szerte. Komoly természetvédelmi károkat is okoz eme táplálékkereső tevékenységével. Elgyomosítja a gyepeket, felfalja a földön fészkelő madárfajok tojásait, fiókáit. A Pagony területén a három nagyvadfajnak nincs vadászati hasznosítása.