Pákozdi Pagony Vadaspark és ArborétumCím:8095 Pákozd, Mészeg-hegyTelefon: +36 30 417 0133

Panoráma - kilátó, tanösvény


 
Panoráma-kilátó
 

A tanösvény útvonala mentén található 15 méter magas kilátót kihagyhatatlan eleme a Pagony bejárásának, ahonnan a gyönyörű, Velencei-tavi panoráma csodálható meg.
 
 
 

ERDÉSZETI TANÖSVÉNY
 
Érdemes végigsétálni a közel másfél kilométer hosszú, 9 állomásos erdészeti tanösvényen, ahol megismerkedhetünk az erdő életközösségeivel, az erdőgazdálkodás folyamataival és az erdészeki munkájával.
 
 
1. állomás - Üdvözöljük az Erdei Tanösvényen!

Magyarország területének 21,5%-át borítja erdő. Az erdők a Föld komplex élőhelyei, amelyek önfenntartásra képesek.
 
Az erdők bonyolult életközösségeiben kölcsönhatásban állnak egymással:
 
  1. mikroorganizmusok
  2. növények
  3. állatok
  4. gombák
 
Az erdő hármas szerepe:
  1. védelmi szerep
  2. gazdasági szerep
  3. közjóléti szerep.
 
2. állomás - Az erdők természetes és mesterséges elterjedése

Az ember megjelenését követően csökkent Földünk erdőborítottsága.

Fő okai:
  1. mezőgazdasági termelés fokozódása
  2. települések növekedése
  3. A falhagyott területeket az erdő lassan visszahódítja magának. Az az ökológiai folyamat a szukcesszió, amely során az életközösségek tér- és időbeli átalakulásai játszódnak le.
Korai szukcessziós fajok jellemzői:                 
  • gyors növekedés                                            
  • kis termet                                                         
  • rövid élet                                                           
  • szaporítóképlet eljuttatása nagy területre         
 
 Kései szukcessziós fajok jellemzői:
  • lassú növekedés
  • nagy termet
  • hosszú élet
  • szaporítóképlet eljuttatása kis területre
Az erdészek az erdőtelepítéssel meggyorsítják a folyamatot. Az erdősítésre szánt szaporítóanyagot csemetekertekben nevelik. A Velencei-hegység és Székesfehérvár környékén a VADEX Mezőföldi Zrt. közel 1500 ha erdőt telepített az 1967-1980-as időszakban.
 

3. állomás - A Velencei-hegység növénytakarója
 

A hegység növénytakarója a közép-európai kontinentális középhegységi erdők képét mutatja.
Fajösszetételét meghatározó legfőbb tényezők:
  • a csekély mennyiségű csapadék
  • a sekély talajviszonyok
 
Természetszerű erdőtársulásaira jellemző:
a tölgyfajok dominálnak néhány kísérő elegyfajjal, gazdag cserjeszinttel
állományaikat az egyszintesség jellemzi
kedvezőbb termőhelyű völgyalji részen a gyertyán második lombkoronaszintet alkot
 
Legjelentősebb tölgyfajok a területen:
  • csertölgy
  • kocsánytalan tölgy
  • molyhos tölgy (kisebb egyedszámban)
  • Leggyakoribb elegyfajok:
  • virágos kőris
  • mezei juhar
  • mezei szil
  • kislevelű hárs
  • különböző vadgyümölcs fajok
A mesterséges erdőtelepítéshez köthető, nem őshonos tűlevelű fenyőfélék
  • erdei fenyő
  • fekete fenyő
a talajpusztulást hivatottak megállítani.
 

4.állomás - A Velencei-hegység geológiája

A Velencei-hegység hazánk egyik legidősebb hegysége a Föld tektonikus lemezmozgásai során jött létre a földtörténeti ókorban. A kiemelkedő izzó gránit magma a felette lévő üledéket magas hegységgé boltozta, miközben a gránittal érintkező kőzetek átkristályosodtak, majd ezek később az erózió hatására lepusztultak. A Velencei-hegység fő tömegét a mélységi magmás gránit adja, Magyarország legstabilabb képződménye, fennsíkján található jellegzetes sziklakibúvások, az ún. „ingókövek” találhatók.

  „Ingókövek” keletkezése:
Kialakulásuk során a földfelszín alatt megszilárdult gránit magma ellenállóbb részei megtartották alakjukat, a körülöttük lévő lazább, puhább szerkezetű kőzetszemcsék a levegő, szél, víz, hőmérséklet hatására elmállottak, teret engedve az „ingókövek” kibukkanásának.
 

5. állomás - A fa, mint nyersanyag és energiaforrás

A fa három fő része:
gyökér szerepe: szilárdítás, táplálék-és vízfelvétel
törzs szerepe: kapcsolat megteremtése a gyökér és a lombkorona között, tápanyagok szállítása
A lombkorona szerepe: CO2 felvétele, O2 előállítása, szerves anyag képzése (lomblevél bomlásával)
A fákat az ember ősidők óta hasznosítja.
A törzs a legértékesebb felhasználhatóságát tekintve, a fa értékének 90%-át adja.
 
Részei (kívülről befelé):
kéreg ⇒ szerepe a védelem
háncs ⇒  szerepe a tápanyagok szállítása
kambium ⇒  szerepe osztódó szövetréteg, gyűrű alakban létrehozza a szíjács szöveteit és a háncsréteg szöveteit
fatest ⇒  szíjácsból és gesztből áll, szerepe a víz és benne oldott ásványi anyagok szállítása, tárolása
bél ⇒ legbelső, középponti rész
 
A faanyag felhasználása:
  • Készítünk belőle pl. használati tárgyakat, eszközöket, bútorokat,
  • Építhetünk belőle házat, kerítést, csónakot, stb.
  • Tüzelőként otthonunk melegét adja
  • Egyes fajok felhasználhatók a gyógyszeriparban is
A kitermelt erdők helyén az erdészek új erdőt létesítenek. Az erdész a kitermelt fát erdei rakodón készletezi, tárolja, különféle faválaszték-típusokba sorolva. Jelen állomásnál néhány gyakoribb választéktípus látható.
 

6.állomás - Erdei melléktermékek
 

Az erdő a faanyagon kívül számos mellékterméket szolgáltat az ember számára.
Helyesen ezeket  a belőlük készült termékeket „non wood forest products” (nem fa alapanyagú erdei termék) kategóriába sorolják.
 
Erdei melléktermékek pl.:
  1. erdei gyümölcsök
  2. gombák
  3. gyanta
  4. növényi cserzőanyag
  5. növényi gyanta
Erdei haszonvételhez különböző mesterségek, ágazatok is köthetők, pl.:
  1. faszénégetés
  2. mészégetés
  3. tőzegbányászat
  4. vadászat
Az erdei melléktermékek gyűjtését törvény szabályozza. Az erdei melléktermékek népszerűsítésére Erdei Delikátesz bolthálózat kiépítését kezdték el, ahol a vadhús mellett mézet, lekvárokat, gyümölcslevet, szárított gombát kínálnak a vásárlóknak.

„Különös szárnyak rebbennek a fákon,
Lenn bársonyhátú, barna gomba vár,
Fény gyúl a gyermek-encián szemében;
Ismerlek gomba, ismerlek madár.”
 
/Áprily L.: Együtt az erdőn/
 

7. állomás - Az erdő funkciói
Az erdő három funkciója:
 
1. Gazdasági funkció:
a fakitermeléssel, erdei melléktermékek gyűjtésével az emberek anyagi javakhoz juthatnak. Például a fa nyersanyagként, tüzifaként értékesíthető. Az erdei gombák, gyümölcsök ételek alapanyagént árusíthatók.
 
2. Védelmi funkció:
Az erdő megakadályozza a talaj lepusztulását, javítja a vízháztartást mérsékli a hőmérséklet ingadozását, csökkenti a szél erejét, javítja a légkör összetételét és csökkenti a zajt, az árvízveszélyt. A Velencei – hegység erdőterületeinek többsége elsődlegesen védelmi szereppel bír.

3. Közjóléti funkció: 
Az erdei környezet testi-,lelki-,szellemi felüdülést nyújt az ember számára. A zajos városból az erdőbe érkező látogatók pihenőhelyeket, tűzrakóhelyeket használhatnak, tájékoztató táblák, tanösvények segítségével információkat olvashatnak az adott terület jellemzőiről.
 

8.állomás - Vadászat, vadgazdálkodás

Az ember már az őskorban is vadászott, elsődlegesen élelemszerzés céljából. Mára a vadászat a táplálékszerzés szempontjából nem játszik központi szerepet, de fontos megjegyezni, hogy a vadhús rendkívül egészséges és ízletes.
 
A vadászatra napjainkban hobbiként, sportolási lehetőségként és gazdasági tevékenységként tekintenek. A vad trófeája rendkívül értékes elejtője számára. A trófeákat egy pontozási rendszer alapján értékelik. (A VADEX Mezőföldi Zrt. területén ejtették el azt a híres „martonvásári” őzbakot 1965-ben, amely közel 20 éven át a világranglista élén állt.)
 
Hazánkban vadászattal szabályozzák a vadak túlszaporodását, hiszen itt nem élnek megfelelő egyedszámban nagyragadozók, amelyek megteremtenék a természetes biológiai egyensúlyt. A Velencei – hegység vadban gazdag terület.
 

9. állomás - Az erdész szerepe, munkája

Az erdész mindig ott van az erdő születésénél, de soha nem okozza annak halálát. A célszerűen, tudatosan és megfelelő időben, az erdész jelenlétében szakszerűen végrehajtott fakitermelések értéket adnak, és megteremtik az erdőfelújítás forrásait.
 
Az erdész fő tevékenységei:
  1. csemetéket ültet, nevel
  2. elősegíti az erdőfelújulást
  3. megtisztítja a fiatalosokat
  4. elvégzi a nevelővágásokat
  5. óvja az erdőt a károsításokkal szemben
  6. új erdőket telepít
  7. védi a famatuzsálemeket
  8. megkíméli az odvas, száraz fákat
  9. utak és lakóterületek környékét fásítja
  10. pihenőhelyeket létesít az erdőben
  11. szemetet szed a felelőtlen kirándulók után
  12. védi a vadállományt
  13. vadetetőket épít
  14. szakszerűen ellátja a vadgazdálkodási teendőket
  15. képessé teszi az erdőt a többcélú funkció kifejtésére
  16. képessé teszi az embert is erdei iskola, szakmai bemutatók, tájékoztatások révén az erdő védelmére, ésszerű használatára