A Pákozdi Pagony területén található vadaspark 2017. szeptember 22-én került átadásra.

 

A 7,25 ha területen a bemutató jellegű vadaskert az öt, hazai erdőkben is megtalálható nagyvadfajt hivatott megismertetni. Természetes környezetükben figyelhetők meg az erdei nagyvad fajok, a gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon és az őz. Büszkék vagyunk rá, hogy hazánk vadasparkjai közül nálunk lelhető fel a legnagyobb szikaszarvas állomány. 

 

Gímszarvas

 

Dámszarvas

 

Vaddisznó

 

Muflon

 

Szikaszarvas

 

Ezen felül két 12 méter átmérőjű, 4 méter magas, osztott terű madárröpde is felállításra került. A röpdékben fácánok (vadász, arany, ezüst, gyémánt), szajkók, pávák, szarkák, kacagógerlék, foglyok és gyöngytyúkok várják látogatóikat.

 

Az őshonos állatok mellett a Pagonyban helyet kapott a világ második legnagyobb madara is, az Ausztráliából származó emu. Az emuk mellett egy másik nagymadár a vadpulyka is megtekinthető. 

 

Emu

---

 

A vízivilág megfigyelőpontról tőkés récék, nyári ludak, mandrarin récék tanulmányozására nyílik lehetőség. 

 

 

 

 

A vadasparki kertek által közrefogott pihenőhelyek mentén interaktív ismeretterjesztő eszközök  segítik az érdeklődők eligazodását a hazai nagyvad fajok világában.  

 

 

---

 

 

A terület gerinctelen élővilága (bogarak, pókok, lepkék, hártyásszárnyúak, egyenesszárnyúak és  szitakötőfajok) tekintetében is nagyon gazdag, a sokféle élőhelynek köszönhetően. A védett fajok  száma is számottevő. Alapvetően a melegkedvelő fajok dominálnak.

Éti csiga Helix pomatia                                       természetvédelmi érték:  2 000 Ft

Nagy szarvasbogár Lucanus cervus                   természetvédelmi érték:10 000 Ft

Kis szarvasbogár Dorcus paralellipipedus          természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Nagy hőscincér Cerambyx cerdo                        természetvédelmi érték:50 000 Ft

Kis hőscincér Cerambyx scopolii                        természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Hosszúcsápú vércincér Purpuricenus kaehleri   természetvédelmi érték:10 000 Ft

Dunántúli kékfutrinka Carabus germarii              természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Bőrfutrinka Carabus coriaceus                            természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Mezei futrinka Carabus granulatus                     természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Ragyás futrinka Carabus cancellatus                 természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Kis bábrabló Calosoma inquisitor                       természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Pompás virágbogár Protaetia aeruginosa           természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Óriás tőrösdarázs Megascolia maculata             természetvédelmi érték:50 000 Ft

Délvidéki poszméh Bombus argillaceus             természetvédelmi érték:50 000 Ft

Óriás énekeskabóca Tibicina haematodes         természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Mannakabóca Cicada orni                                  természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Imádkozó sáska Mantis religiosa                        természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Citromlepke Gonepteryx rhamni                         természetvédelmi érték: 5 000 Ft

C-betűs lepke Nymphalys c-album                     természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Atalantalepke Vanessa atalanta                          természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Fecskefarkú lepke Papilio machaon                   természetvédelmi érték:10 000 Ft

Kardoslepke Iphiclides podalirius                        természetvédelmi érték:10 000 Ft

Kis színjátszólepke Apatura ilia                           természetvédelmi érték:10 000 Ft

Nagy gyöngyházlepke Argynnis paphia              természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Nappali pávaszem Inachis io                              természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Kis pávaszem Saturnia pavonia                          természetvédelmi érték:10 000 Ft

Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax                 természetvédelmi érték:50 000 Ft

Nagy övesbagoly Catocala dilecta                      természetvédelmi érték:10 000 Ft

Tölgyfaszender Marumba quercus                      természetvédelmi érték:10 000 Ft

Szongáriai cselőpók Lycosa singoriensis            természetvédelmi érték:  5 000 Ft

Bikapók Eresus cinnaberinus                              természetvédelmi érték:  5 000 Ft 
 

Meg kell említenünk még mindenképp az erdei vöröshangyát (Formica rufa), mely faj az erdő ökoszisztémájának egy nagyon fontos eleme. A területen többfelé láthatjuk építményeiket.  Bolyonkénti természetvédelmi értékük 50000 Ft! 

Halak 
A területen kizárólag a Pagony mesterséges tavában élnek halfajok, szám szerint négy faj.  Mindegyik őshonos és mindegyik a pontyfélék családjába tartozik. Nevezetesen: a veresszárnyú  keszeg (Scardinius erythrophthalmus), mely a legnagyobb tömeget adja a négy faj közül, több  száz egyeddel, viszont a legtermetesebb egyedek sem érik el itt a 25 dkg-os testtömeget. A másik  gyakori faj a szélhajtó küsz (Alburnus alburnus), a harmadik a bodorka (Rutilus rutilus), a  negyedik pedig egy védett faj, a kurta baing ( Leucaspius delineatus), mely 10000 Ft  természetvédelmi értéket képvisel. A tóban tilos a horgászat.  

Kétéltűek 
A terület kétéltű-faunája is eléggé változatos. A farkatlan kétéltűeket, azaz a békafajokat számos  faj képviseli. Az erdei élőhelyeken a leggyakoribb, az erdei béka (Rana dalmatina), valamint az  egyetlen falakó békafajunk is megtalálható, a zöld levelibéka (Hyla arborea), mely jellegzetes  hangjával hívja fel magára a figyelmet. A varangyfajok közül kettő is gazdagítja a terület  faunáját. Egyikük a zöld varangy (Bufo viridis), a másik pedig a barna varangy (Bufo bufo), mely  gyakran kerül szem elé nyári esőzések után. Elvétve találkozhatunk még a barna ásóbéka  (Pelobates fuscus) egyedeivel is. A Pagony tavában megtalálhatók vízibékafajaink, azaz a  tavi béka (Pelophylax ridibundus), a kis tavi béka (Pelophylax lessonae), illetve ezek természetes  hibridje, a kecskebéka (Pelophylax esculenta) is. A terület egyetlen farkos kétéltűfaja a pettyes  gőte (Lissotriton vulgaris). A felsorolt fajok védettek, természetvédelmi értékük egyedenként  10000 Ft. 

 

Hüllők 
A Pagony területén jelenleg hét hüllőfaj lelhető fel. A nyíltabb erdei  élőhelyeken előfordul a rézsikló (Coronella austriaca) /Tv.é.: 50000 Ft/, mely fajt gyakran  keverik össze a laikusok a keresztes viperával. A területen jóval ritkább erdei sikló (Elaphe  longissima) /Tv.é.: 50000 Ft/ inkább a zártabb erdőállományokat kedveli. A főleg vizes  élőhelyekhez kötődő vízisikló (Natrix natrix) /Tv.é.: 25000 Ft/ a terület leggyakrabban  megfigyelhető siklófaja. A kockás sikló (Natrix tessellata) /Tv.é.: 25000 Ft/ ha lehet még inkább kötődik a vízterületekhez mint nagyobb rokona a vízisikló. A területen ritkán megfigyelhető. A zöld gyík (Lacerta viridis) /Tv.é.:25000 Ft/ az Pagony gyakoribb gyíkfaja, sokfelé látható  március végétől október elejéig. A másik gyíkfaj, a fürge gyík (Lacerta agilis) /Tv.é: 10000 Ft/, már ritkább a területen. A mocsári teknős (Emys orbicularis) /Tv.é.: 50000 Ft/ az Arborétum tavában fordul elő, három-négy példány állandó jelleggel a tó lakója. 

 

Madarak 
A változatos élőhelyeknek köszönhetően a terület madárvilága gazdagnak mondható. Alapvetően  az énekesmadárfajok dominálnak (a fajok több mint 55%-a), de számos harkály-, illetve  ragadozómadárfaj is előfordul a területen. A legmeghatározóbbak az erdei, illetve erdőszéli  élőhelyek, valamint a bokrosok.  
A leggyakoribb fajok a következők:

széncinege (Parus major), kék cinege (Parus caeruleus),  feketerigó (Turdus merula), mezei veréb (Passer montanus), fülemüle (Luscinia megarhynchos),  barátposzáta (Sylvia atricapilla), dolmányos varjú (Corvus corone cornix), szarka (Pica pica),  szajkó (Garrulus glandarius), nagy fakopáncs (Dendrocopus major), erdei pinty (Fringilla  coelebs), zöldike (Chloris chloris), egerészölyv (Buteo buteo).  
A Pagony tava nagy vonzerőt jelent a vizes élőhelyekhez kötődő fajok számára, mint  például a tőkés réce (Anas platyrhynchos), mely költ is a tó mentén, a szürke gém (Ardea  cinerea), vagy a nagy kócsag (Egretta alba) számára, melyek táplálkozni járnak ide.  
Téli időszakban a galagonya, gyepűrózsa, kökény, tűztövis, ezüstfa termései kiváló táplálékot  nyújtanak az itt telelő fajok, köztük a fenyőrigó (Turdus pilaris) számára.  

 

Emlősök 
A Pagony területén 7 emlősrend 24 faja fordul elő. Rendek szerint: sünalakúak,  cickányalakúak, denevérek, rágcsálók, nyúlalakúak, ragadozók és párosujjú patások.  
- Sünalakúak 
A rend egyetlen hazai képviselője a keleti sün (Erinaceus concolor), mely előfordul a területen.  Védett faj, természetvédelmi értéke 25000 Ft. 

- Cickányalakúak 
A rovarevők ezen rendjének minden hazai faja védett. A Pagonyban előfordul a mezei  cickány (Crocidura leucodon), erdei cickány (Sorex araneus), törpecickány (Sorex minutus).  Mindhárom faj természetvédelmi értéke 25000 Ft.  
A vakondfélék egyetlen hazai képviselőjének a közönséges vakondnak (Talpa europaea) túrásait  a főként a nyíltabb gyepterületeken mindenfelé láthatjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke  25000 Ft.  
- Denevérek 
A denevérek három faját ismerjük a területről. Nevezetesen a rőt korai denevért (Nyctalus  noctula), a közönséges késeidenevért (Eptesicus serotinus) és a közönséges törpedenevért  (Pipistrellus pipistrellus). Természetvédelmi értékük egyedenként 25000 Ft.  
- Nyúlalakúak  
A rend egyetlen őshonos fajjal képviselteti magát a Pagony területén, mely nem más, mint a  mezei nyúl (Lepus europaeus). Vadászható, nem védett faj, viszont a területen belül nincs  vadászati hasznosítása. Az itt élő populáció nagysága 10 egyed körül mozog.  
- Rágcsálók 
A rágcsálók rendje adja a legtöbb előforduló fajt, a Pagony tekintetében. Az itt fellelhető fajok a következők: vörös mókus (Sciurus vulgaris), mezei pocok (Microtus arvalis), vöröshátú  erdei pocok (Myodes glareolus), házi egér (Mus musculus), sárganyakú erdeiegér (Apodemus  flavicollis), közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus), pirókegér (Apodemus agrarius).  Közülük kizárólag csak a vörös mókus védett. Természetvédelmi értéke : 25000 Ft. 
- Ragadozók 
A ragadozók 5 fajjal képviseltetik magukat a területen. A legérdekesebb faj mindközül az  aranysakál (Canis aureus), mely körül-belül 10 éve települt vissza a Velencei-tó környékére és  azóta stabil állománya alakult ki a területen. Jelenléte a Pagony területén időszakosnak  mondható.  Kisebb termetű rokona, mely egyben legkönnyebben megfigyelhető ragadozónk a vörös róka  (Vulpes vulpes) , viszont állandó lakója a területnek. Ökológiailag fontos faj.  
A menyétfélék családjának legnagyobb testű képviselője, az éjszakai életmódot folytató borz  (Meles meles) is állandó lakója a Pagonynak. Méretben a következő, itt élő menyétfélénk a  nyest (Martes foina), mely a területen található Természetrajzi Múzeum padlásterébe fészkelte be  magát. Utoljára maradt a család névadó faja, a  területen viszonylag gyakori, rágcsálóvadász menyét (Mustela nivalis). Ő védelmet élvez.  Természetvédelmi értéke 25000 Ft, míg a többi tárgyalt faj vadászható.  
- Patások 
Hazánk legnagyobb testű, őshonos párosujjú patása a gímszarvas (Cervus elaphus), mely az  Pagony területén is előfordul, jellemzően novembertől márciusig. Ebben az időszakban főként  a virágos kőris kérge biztosítja számára a táplálékot. A fák egyébként idővel kiheverik a  rágáskárt. Általában 8-10 egyed tartózkodik a területen a fent jelzett időszakban.  
Másik őshonos kistestű szarvasfélénk, az európai őz (Capreolus capreolus), mely szintén  megtalálható a területen és állandó jelleggel, hozzávetőlegesen 5-6 egyeddel gazdagítja a Pagony emlősfaunáját. Általában a nyíltabb élőhelyeken találjuk.  
A vaddisznó (Sus scrofa), ugyancsak előforduló, de ritkán látható emlősfaja a területnek, lévén  hogy főként szürkülettől hajnalig mozog. Túrásaik sokfelé láthatóak Pagony-szerte. Komoly  természetvédelmi károkat is okoz eme táplálékkereső tevékenységével. Elgyomosítja a gyepeket,  felfalja a földön fészkelő madárfajok tojásait, fiókáit. A Pagony területén a három  nagyvadfajnak nincs vadászati hasznosítása.