4.állomás - A Velencei-hegység geológiája
A Velencei-hegység hazánk egyik legidősebb hegysége a Föld tektonikus lemezmozgásai során jött létre a földtörténeti ókorban. A kiemelkedő izzó gránit magma a felette lévő üledéket magas hegységgé boltozta, miközben a gránittal érintkező kőzetek átkristályosodtak, majd ezek később az erózió hatására lepusztultak. A Velencei-hegység fő tömegét a mélységi magmás gránit adja, Magyarország legstabilabb képződménye, fennsíkján található jellegzetes sziklakibúvások, az ún. „ingókövek” találhatók.
  „Ingókövek” keletkezése:
Kialakulásuk során a földfelszín alatt megszilárdult gránit magma ellenállóbb részei megtartották alakjukat, a körülöttük lévő lazább, puhább szerkezetű kőzetszemcsék a levegő, szél, víz, hőmérséklet hatására elmállottak, teret engedve az „ingókövek” kibukkanásának.
 

5. állomás - A fa, mint nyersanyag és energiaforrás
A fa három fő része:

• gyökér à szerepe: szilárdítás, táplálék-és vízfelvétel
• törzs à szerepe: kapcsolat megteremtése a gyökér és a lombkorona között, tápanyagok szállítása
• lombkorona à szerepe: CO2 felvétele, O2 előállítása, szerves anyag képzése (lomblevél bomlásával)

A fákat az ember ősidők óta hasznosítja. A törzs a legértékesebb felhasználhatóságát tekintve, a fa értékének 90%-át adja. Részei (kívülről befelé):

• kéreg ⇒ szerepe a védelem
• háncs ⇒  szerepe a tápanyagok szállítása
• kambium ⇒  szerepe osztódó szövetréteg, gyűrű alakban létrehozza a szíjács szöveteit és a háncsréteg szöveteit
• fatest ⇒  szíjácsból és gesztből áll, szerepe a víz és benne oldott ásványi anyagok szállítása, tárolása
• bél ⇒ legbelső, középponti rész

A faanyag felhasználása:

• Készítünk belőle pl. használati tárgyakat, eszközöket, bútorokat,
• Építhetünk belőle házat, kerítést, csónakot, stb.
• Tüzelőként otthonunk melegét adja
• Egyes fajok felhasználhatók a gyógyszeriparban is

A kitermelt erdők helyén az erdészek új erdőt létesítenek. Az erdész a kitermelt fát erdei rakodón készletezi, tárolja, különféle faválaszték-típusokba sorolva. Jelen állomásnál néhány gyakoribb választéktípus látható.
 
6.állomás - Erdei melléktermékek
Az erdő a faanyagon kívül számos mellékterméket szolgáltat az ember számára.
Helyesen ezeket  a belőlük készült termékeket „non wood forest products” (nem fa alapanyagú erdei termék) kategóriába sorolják.
 
Erdei melléktermékek pl.:

• erdei gyümölcsök
• gombák
• gyanta
• növényi cserzőanyag
• növényi gyanta

Erdei haszonvételhez különböző mesterségek, ágazatok is köthetők, pl.:

• faszénégetés
• mészégetés
• tőzegbányászat
• vadászat

1. Gazdasági funkció: a fakitermeléssel, erdei melléktermékek gyűjtésével az emberek anyagi javakhoz juthatnak. Például a fa nyersanyagként, tüzifaként értékesíthető. Az erdei gombák, gyümölcsök ételek alapanyagént árusíthatók.
2. Védelmi funkció: Az erdő megakadályozza a talaj lepusztulását, javítja a vízháztartást mérsékli a hőmérséklet ingadozását, csökkenti a szél erejét, javítja a légkör összetételét és csökkenti a zajt, az árvízveszélyt.                                                                                  A Velencei – hegység erdőterületeinek többsége elsődlegesen védelmi szereppel bír.
3. Közjóléti funkció: Az erdei környezet testi-,lelki-,szellemi felüdülést nyújt az ember számára. A zajos városból az erdőbe érkező látogatók pihenőhelyeket, tűzrakóhelyeket használhatnak, tájékoztató táblák, tanösvények segítségével információkat olvashatnak az adott terület jellemzőiről.

8.állomás - Vadászat, vadgazdálkodás
Az ember már az őskorban is vadászott, elsődlegesen élelemszerzés céljából. Mára a vadászat a táplálékszerzés szempontjából nem játszik központi szerepet, de fontos megjegyezni, hogy a vadhús rendkívül egészséges és ízletes. A vadászatra napjainkban hobbiként, sportolási lehetőségként és gazdasági tevékenységként tekintenek.
A levadászott vad trófeája rendkívül értékes elejtője számára. A trófeákat egy pontozási rendszer alapján értékelik. (A VADEX Mezőföldi Zrt. területén ejtették el azt a híres „martonvásári” őzbakot 1965-ben, amely közel 20 éven át a világranglista élén állt.)
Hazánkban vadászattal szabályozzák a vadak túlszaporodását, hiszen itt nem élnek megfelelő egyedszámban nagyragadozók, amelyek megteremtenék a természetes biológiai egyensúlyt. A Velencei – hegység vadban gazdag terület.
 
9. állomás - Az erdész szerepe, munkája
Az erdész mindig ott van az erdő születésénél, de soha nem okozza annak halálát. A célszerűen, tudatosan és megfelelő időben, az erdész jelenlétében szakszerűen végrehajtott fakitermelések értéket adnak, és megteremtik az erdőfelújítás forrásait.
 
Az erdész fő tevékenységei:

• csemetéket ültet, nevel
• elősegíti az erdőfelújulást
• megtisztítja a fiatalosokat
• elvégzi a nevelővágásokat
• óvja az erdőt a károsításokkal szemben
• új erdőket telepít
• védi a famatuzsálemeket
• megkíméli az odvas, száraz fákat
• utak és lakóterületek környékét fásítja
• pihenőhelyeket létesít az erdőben
• szemetet szed a felelőtlen kirándulók után
• védi a vadállományt
• vadetetőket épít
• szakszerűen ellátja a vadgazdálkodási teendőket
• képessé teszi az erdőt a többcélú funkció kifejtésére
• képessé teszi az embert is erdei iskola, szakmai bemutatók, tájékoztatások révén az erdő védelmére, ésszerű használatára

 
Köszönjük, hogy időt áldozott tevékenységünk megismerésére!